Gyakori kérdések
Általában miért olyan keskenyek a külterületi zártkerti ingatlanok?
Ezek az ingatlanok gyakran szőlő, gyümölcsös művelési ágból átminősített területekből jöttek létre. Az eredeti funkciójuk nem indokolta, hogy szép téglalap alakú parcellákat alakítsanak ki. Főleg a szőlősökben volt az a cél, hogy a gazdák egyenlő termőerejű, egyenlően benapozott ingatlanokat művelhessenek. Ezért alakítottak ki keskeny, gyakran 4-5 sor szőlőnyi szélességű telkeket.
Miért van sok nagy területű, lakóházszerű épület a zártkerti övezetekben?
Az 1990-es évektől kezdődően lett egyre intenzívebb a pilisi térség külterületi ingatlanjai iránt az érdeklődés. Ez főleg Budapest közelségétől, a külterületek alacsonyabb forgalmi értékéből, valamint nem utolsó sorban a csodás domborzati, környezeti adottságaiból adódóan alakult ki.
Egyes Önkormányzatok csak lassan eszmélnek rá, hagy a nagyszámú külterületi, nem lakóövezeti állandó, életvitelszerű tartózkodás
Hol épül a 10-es számú Fő út elkerülő szakasza?
Sehol….
Az előzetes nyomvonalakat nagyjából kijelölték! Pilisvörösvár keleti oldaláig zömmel a jelenlegi 10-es számú főúttól 20-200 méteres távolságban, Budapest felől pedig Vörösvár előtt északra fordulva Pilisszántó előtt, Piliscsév irányába fog haladni tovább.
Hol épül az északnyugati részeken áthaladó budapesti körgyűrű?
Sehol….
Előzetes nyomvonalak nagyjából ki vannak jelölve! Az ideiglenesen átadott Megyeri híd felől Budakalász községből kilépve, Üröm és Pilisborosjenő között elhaladva, nagyjából a Solymári Téglagyári kanyar előtt fogja keresztezni a meglévő 10-es számú főutat, majd Solymár és Budapest határán fog benyomulni a Budai-hegységen keresztül Budakeszi irányába.
Miért vannak általában visszafogva a külterületi zártkerti fejlesztések?
Az Önkormányzatoknak átfogó rendezési terveket kell készíteniük a települések működtetésére, fejlesztésére, az ott élő polgárok (főleg lakóövezeti lakosok) kiszolgálására (közüzemi feltételek, orvosi ellátás, iskolai és óvodai férőhelyek biztosítása, kommunális szemétszállítás, útkarbantartás, stb.). Ha a külterületeken nagymértékű fejlesztéseket, bevonásokat eszközölnének, vagy ezeket akár tulajdonosok által finanszírozott keretek között engedélyeznék, ugrásszerűen növekedne a kiköltözések száma, vagyis adott település lélekszáma. Itt kezdődnek a gondok. Több ember több közintézményi férőhelyet kíván. Hirtelen megjelennek a különböző intézményi fejlesztések utáni igények. Az Önkormányzatok azzal találnák magukat szemben, hogy olyan többletberuházásokkal kell foglakozniuk, ami erő feletti pénzeszközöket kíván. Ezért fogják általában vissza a nem lakócélra szánt övezetek fejlesztéseit.
